Rákóczifalva, Magyarország fővárosától – Budapesttől – 110 km-re a Tisza folyó bal partján, Szolnok várostól délre fekszik. A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei település kialakulásában két tényező játszott fontos szerepet, az élővíz, a Tisza közelsége és az árvízmentes terület. A város homokhátgerincre épült, így az árvíz sosem fenyegette az itt élő embereket.
Régészeti ásatások bizonyítják, hogy már az őskortól lakott terület volt, a mai Rákóczifalva. Újkőkorszaki és rézkori leleteket is találtak a régészek, éltek itt a 4. és 5. században szarmaták, később gepidák. A feltárások során 5 különböző korú temetőt találtak. A legrégebbi két bronzkori temető, de találtak honfoglalás előtti és utáni temetkezési helyeket, valamint az avarok után, a X. századból is feltártak leleteket.
A római kor alatt Szeged és még néhány település mellett Rákóczifalva is ismert, lakott település volt mint fontos átkelőhely a Tiszán. Itt vált el a mai Budapest felől jövő országút Debrecen és Békéscsaba felé. Varsánypuszta nevével először 1075-ben találkozunk, a Szolnokot mezővárossá nyilvánító oklevélben, ahol mint Ferra Vascionorumot említik.
A mai Rákóczifalva és környéke területét 1411-ben Zsigmond magyar király elcserélte Vukovics György rác fejedelemmel, 1461-ben pedig Mátyás király Szilágyi Mihálynak adományozta. A török hódoltság kezdetén a környék egyik legnépesebb települése, de a török kor végén elpusztult a település. Thaly Kálmánnak a Rákóczi-kor történetírójának kutatásai szerint II. Rákóczi Ferenc 1704-ben Szegedről idetelepítette a lakosságot és az 1704 és 1706 között épített kastély lett a központja az uradalomnak. 1882-ben az akkori nagygyűlésen úgy határoztak, hogy a község neve Rákóczifalva legyen. Így állítottak emléket a nagyfejedelemnek, kinek egykori birtokán kaptak új otthont.
Rákóczifalva környezete alapvetően kedvezőnek értékelhető. Rendezettség, tisztaság jellemzi, a környezet egészséges, helyenként természetes állapotában, érintetlenül megmaradt, melynek köszönhetően a település gazdag természeti kincsekben és az ide látogató turisták számára akár egész napos túrázási lehetőséget is ad, a városban fellelhető múzeumok látogatása mellett.
Kiemelkedő természeti kincse a városnak a Tisza, melyhez páratlan ártér kapcsolódik. Az ártéren épület egy Tanösvény, melyet gyalogosan és kerékpárral is be lehet járni. Az itt fellelhető természeti értékek között a legértékesebbek a fűz-nyár ligeterdő, a kubikerdő, a Bivaly-tó tölgyes erdeje, az ártéri mocsárrét és az árvédelmi töltés növénytársulásai. A tanösvény mentén kihelyezett tájékoztató táblák hasznos információkkal látják el a turistákat, az egyes hullámtéri élőhelyeket, az emberi beavatkozás előtti és utáni állapotot és az élőhely regenerálódási folyamatait szemléltetik.
A település kiemelt látogató pontjai még, a Macimúzeum üzemeltetői által megalkotott Madárpark, illetve csodás időtöltésre ad lehetőséget a Régi idők háza is.
Rákóczifalva természeti és épített értékei mellett a település rendezvényei is számos látogatót fogadnak minden évben.
