RÁKÓCZIFALVA

Mezőgazdasági, állat- és növényegészségügyi ügyek

Méhek bejelentése, vándoroltatása, méhtartás nyilvántartása

A méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti.

A nyilvántartás adatai alapján kerül sor a méhészek értesítésére, többek között szúnyoggyérítés megtartása előtt.

A települési önkormányzat nyilvántartja a méhész nevét és lakóhelyét, a méhcsaládok állandó és legutóbbi tartási helyét, az állatorvosi igazolás számát, keltét és kiállításának helyét, a méhcsaládok számát, az elhelyezésre szolgáló terület pontos megjelölését (dűlő, hrsz. stb.) és a letelepedés idejét

Amennyiben a méhek állandó tartási helye nem a méhész lakóhelyével összefüggő területen (udvarban, kertben stb.) van, a méhész köteles a méhek tartási helyén a nevét, lakcímét, telefonszámát, a tartási helyen lévő méhcsaládok számát egy legalább 40×30 cm nagyságú táblán jól látható módon feltüntetni.

A méheket – beleértve az anyát és a fiasítást is – állandó tartási helyükről átköltözés, vándoroltatás vagy elidegenítés esetén egy hétnél nem régebbi, a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről   70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) 2. melléklete alapján kiállított állatorvosi igazolással szabad kivinni. Az igazolás a kiállítástól számított hét napig, méhek folyamatos vándoroltatása esetén annak egész időtartamára érvényes. Az igazolást – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – a hatósági állatorvos állítja ki.

A méhek kiszállítását a kiszállítást megelőző, beszállítását annak megtörténtét követő hetvenkettő órán belül be kell jelenteni a települési önkormányzat jegyzőjének. Beszállítás esetén a bejelentést az FVM rendelet szerinti 3. számú melléklete alapján kiállított nyomtatvány ajánlott levélként történő megküldésével, vagy személyes eljuttatásával kell teljesíteni. A nyomtatvány igazoló szelvényét a települési önkormányzat jegyzője – a teljesítés módjától függően – a méhész lakóhelyére küldi meg vagy személyesen adja át. 

A méhanyanevelő telep 5 km sugarú körzetében vándorméhészetet letelepíteni és 3 km sugarú körzetében új méhészetet vagy méhészeti telephelyet létesíteni a méhanyanevelő telep üzemeltetőjének hozzájárulásával lehetséges.

A kijelentést az FVM rendelet 4. számú melléklete alapján kiállított nyomtatványon kell teljesíteni személyesen, vagy annak ajánlott levélként történő megküldésével. Vándoroltatás során a méhek csak olyan helyre telepíthetők, amely nem áll községi zárlat alatt.

A vándoroltatás befejezése után a méhész köteles a hazatelepülését a hatósági állatorvosnál és a jegyzőnél hetvenkettő órán belül bejelenteni.

Az országhatártól számított tíz kilométeres körzeten belül, a szomszédos állam területéről, vagy ismeretlen helyről származó méhrajt észlelője vagy befogója köteles a települési önkormányzat jegyzőjénél haladéktalanul bejelenteni, aki a kiirtás végrehajtása érdekében értesíti a járási hivatalt, aki elrendeli a méhraj állami kártalanítás nélküli leölését.

Az eljáráshoz használt nyomtatványok

Méhészet bejelentés

Méhek vándoroltatás bejelentés

Méhek kijelentő lap

Ügyfélfogadás helye:
Rákóczifalvai Polgármesteri Hivatal, 5085 Rákóczifalva, Szabadság tér 2.,

Ügyfélfogadás időpontjai:
Hétfő: 8:00-16:00 óráig;
Szerda: 7:30-16:30 óráig;
Péntek 8:00-12:00 óráig

E-mail cím:
titkarsag@rakoczifalva.hu

Honlap cím:
https://www.rakoczifalva.hu

Telefonszám:
+36 56 889 738

e-Papír benyújtás:
Címzett: Rákóczifalva Városi Önkormányzat,
Témacsoport:Önkormányzati igazgatás,
Ügytípus: Mezőgazdasági, állat- és növényegészségügyi ügyek  – csatolni szükséges a nyomtatványt mellékleteivel

https://epapir.gov.hu/

E-ÖNKORMÁNYZAT PORTÁL – Rákóczifalva Városi Önkormányzat – Ágazat: Általános vagy egyéb igazgatási ügyek – Ügytípus: Mezőgazdaság, környezetvédelem – Űrlap neve: Méh vándoroltatásához kijelentő lap, bejelentő lap

https://ohp-20.asp.lgov.hu/ugyinditas

Ténylegesen eljáró szerv:
Rákóczifalva Városi Önkormányzat Jegyzője

Ténylegesen eljáró szerv illetékessége:
Rákóczifalva Város közigazgatási területe

Eljárás költsége:
Az eljárás illeték- és díjmentes.

Ügyintézési határidő:
8 nap – az FVM rendelet 2. §-a alapján

Az eljárásra vonatkozó jogszabályok:

Az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet

A méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI.27.)

A méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet

Vadkárfelmérési eljárás

A vadászatra jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles a vad által okozott kárt (a továbbiakban: vadkár) a károsultnak megtéríteni.  

Vadkárnak minősül:

a) a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá

b) az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot (a továbbiakban: természetes önfenntartási érték) meghaladó része.

Nem tekinthető vadkárnak, és így a vadkár számításánál nem vehető figyelembe a megújuló természeti erőforrásnak és nemzeti vagyonnak minősülő vadállomány életfeltételeinek kielégítésére szolgáló, természetes önfenntartási érték.

A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett.

A vadkár tíz százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni.  A mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.

Mezőgazdasági vadkárt a vadkárfelmérési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:

a) őszi gabona: október 1. – július 31.

b) tavaszi gabona: április 1. – augusztus 31.

c) kukorica: április 15. – november 15.

d) burgonya: április 15. – október 15.

e) napraforgó, szója: április 15. – szeptember 30.

f) borsó: március 1. – augusztus 30.

g) szőlő, gyümölcsös: egész évben.

Ügymenet, benyújtás módja, formája, szükséges iratok:

Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (a továbbiakban: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel.  

Ha a károsult és a kárért felelős személy között a közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.

Szakértő kirendelése:

A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző három munkanapon belül rendeli ki. A kár felmérését – a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárfelmérési szabályok szerint – a kirendeléstől számított öt napon belül kell lefolytatni. A kárfelmérést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.

A vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor.

A szakértő köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárfelmérési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.

A vadkárfelmérési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a szakértő és a felek megnevezését, címét, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár mértékét, valamint azt, hogy a károsult a kár megelőzési kötelezettségének milyen módon tett eleget, illetve a felek vadkárátalány-fizetésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges észrevételeit is. A kárfelmérési jegyzőkönyvre alappal nem hivatkozhat az, aki annak tartalmát aláírásával nem hitelesítette. Ha valamelyik fél a jegyzőkönyv tartalmával nem ért egyet, e tényt a jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg, a jegyzőkönyv megjegyzés rovatában rögzítheti.

Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.

Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti.  Abban az esetben, ha a károsult kérésére a közjegyző előzetes bizonyítási eljárás keretében vadkár felmérés céljából szakértőt rendel ki, a szakértő a kárfelmérési eljárás megindításáról, valamint a helyszíni felmérés helyéről és időpontjáról köteles igazolható módon értesíteni a vadászatra jogosultat. A vadászatra jogosult a szakértő eljárásáról készülő jegyzőkönyvben foglaltakra jogosult észrevételeket tenni a kár tényével és mértékével összefüggésben. Ha a vadászatra jogosult képviselője a szakértő értesítése ellenére nem jelenik meg a kárfelmérési eljárás helyszínén, úgy ez az eljárás lefolytatását nem akadályozza.

Az eljáráshoz használt nyomtatvány

Ügyfélfogadás helye:
Rákóczifalvai Polgármesteri Hivatal, 5085 Rákóczifalva, Szabadság tér 2., Műszaki iroda

Ügyfélfogadás időpontjai:
Hétfő: 8:00-16:00 óráig;
Szerda: 7:30-16:30 óráig;
Péntek 8:00-12:00 óráig

E-mail cím:
titkarsag@rakoczifalva.hu

Honlap cím:
https://www.rakoczifalva.hu

Telefonszám:
+36 56 889 720

e-Papír benyújtás:
Címzett: Rákóczifalva Városi Önkormányzat,
Témacsoport: Önkormányzati igazgatás,
Ügytípus: Mezőgazdasági, állat- és növény-egészségügyi ügyek – csatolni szükséges a nyomtatványt mellékleteivel

https://epapir.gov.hu/

Ténylegesen eljáró szerv:
Rákóczifalva Városi Önkormányzat Jegyzője

Ténylegesen eljáró szerv illetékessége:
Rákóczifalva Város közigazgatási területén megvalósuló károkozások vonatkozásában.

Eljárás költsége:
Az eljárás illetékmentes, a károsult kérelmezőnek viszont a vadkárfelmérési szakértő szakértői díját szükséges megelőlegeznie. Amennyiben a károsult költségelőlegezési kötelezettségnek nem tesz eleget az eljárást a jegyző megszünteti.

Ügyintézési határidő:
A szakértőt a jegyző három munkanapon belül rendeli ki. A kár felmérését a kirendeléstől számított öt napon belül kell lefolytatni. Az eljárást – teljes eljárásban – 60 nap alatt kell lefolytatni.

Jogorvoslat:
Az egyezséget jóváhagyó határozat ellen, valamint az eljárást megszüntető végzés ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül illetékmentes fellebbezésnek van helye, melyet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalhoz (5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 2.) címezve, Rákóczifalva Polgármesteri Hivatalához lehet benyújtani. A károsult az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Az eljárásra vonatkozó jogszabályok:

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól  szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet