A 22 éves, rákóczifalvai Császi Sándor világbajnoki 4. helyezett lett és „Kiválósági érmes versenyző díjban” részesült Ipar 4.0 szakterületen a Szakmák világbajnokságán, a WorldSkills Lyon 2024 versenyen.
Magyarország nyolcadik alkalommal vett részt a rendezvényen, ahol 69 országból közel 1500 fiatal szakember mérte össze tudását 59 hivatalos versenyszámban és 3 bemutató szakmában. A magyar csapat 21 versenyszámban indított versenyzőket az ipari robotikától kezdve az ácsig. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét egyedül Sándor képviselte.
A szakmai világbajnokság egyik legérdekesebb eseménye az Ipar 4.0 versenye volt a gyártó- és mérnöki közösség számára. Sándor az Eurexpo Lyon 4-es csarnokában maratoni, négy napon keresztül, 2024. szeptember 11-14. között komplex (automatizálás, robotika és intelligens rendszerek beágyazása) feladatokat hajtott végre a világ minden tájáról érkező 21 csapat között. Tehetségének köszönhetően olyan országokat utasított maga mögé szaktársával, a soproni Izsó Rolanddal, mint Németország vagy Japán.
Sanyi a Szolnoki SZC Pálfy-Vízügyi Technikumban érettségizett és szerzett automatikai technikus végzettséget. Technikus hallgatóként 2022-ben megnyerte az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt az akkor első alkalommal rendezett Ipar 4.0 versenyen. Iskolája Pálfy-gyűrűvel ismerte el tudását és elhivatottságát. Jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának harmadéves hallgatója. Egyetemi tanulmányai mellett kutatási asszisztensként dolgozik a BME Ipar 4.0 Technológiai Laborjában. Az elmúlt évben igazi zsonglőrmutatványt végzett: tanult, dolgozott és közben profi szintre fejlesztette Ipar 4.0 tudását.
De mi is az az Ipar 4.0?
Az ipari forradalmak korszakai a technológiai és társadalmi változásokra, valamint az ipari gyártás módjának átalakulására utalnak. Az első ipari forradalom a 18-19. században zajlott le, jellemzője a gépek megjelenése a gyártásban, például a gőzgép és a textilipari mechanizmusok. Ez a forradalom a kézműves termelésről a gépüzemek felé vezetett. A második ipari forradalom a 19. és 20. század fordulóján történt. A villamos energia és az olaj alapú energiaforrások, valamint a tömegtermelés és az összeszerelősorok bevezetése jellemző. Az autógyártás és az acélipar fejlődése ebben az időszakban zajlott. A harmadik ipari forradalom a 20. század közepén kezdődött és a digitális technológia térhódításával járt. A számítógépek, az automatizálás és az informatikai rendszerek fejlesztése jellemezte ezt a korszakot. Az internet széleskörű elterjedése és a digitális kommunikáció nagy hatással volt a gazdaságra és a társadalomra.
A negyedik ipari forradalom: az Ipar 4.0 napjainkban is zajló időszak, amelyben a fizikai, digitális és biológiai technológiák összefonódása és integrációja történik. Az Ipar 4.0 alapvetései között szerepelnek a nagy adatok, az intelligens automatizálás, a mesterséges intelligencia és az internet of things (IoT), amelyek radikálisan átalakítják a gyártási és üzleti folyamatokat, valamint a társadalom működését. Az Ipar 4.0 forradalmi változásokat hoz a gyártási folyamatokban. Az automatizáció, a robotika és az intelligens rendszerek bevezetése révén a termelés gyorsabbá, hatékonyabbá és pontosabbá válik. Az emberi beavatkozás szükségessége csökken, ez pedig a munkavállalók kapacitását olyan feladatokra szabadítja fel, amelyekben az emberi kreativitás és döntéshozatali képességre van inkább nagyobb szükség.
Az Ipar 4.0 már itt van. A verseny nem „majd egyszer a jövőben”, hanem most, ezekben a percekben zajlik. Jelenleg Kanada, Japán és Németország a vezető napjaink és a jövő ipari technológiáinak és trendjeinek kamatoztatásában. Összességében elmondható, hogy a jelenleg is a gazdasági és technológia verseny élén álló nemzetek fektetik bele a legtöbb energiát és anyagi forrást az Ipar 4.0 technológiák szélesebb körű terjesztésébe, felismerve a benne rejlő hatalmas potenciált.
Hát ennek a szakterületnek a világversenyén lett 4. helyezett ez a rákóczifalvai fiatalember és társa, felírva Magyarországot is az Ipar 4.0 szakképzési térképére.
